A legerősebb, de nem ezért szeretem – Peugeot 3008 PHEV
A jelenlegi Peugeot kínálat legerősebb autóját teszteltük. Meglepő módon ez nem egy sportautó és még csak nem is egy sportos cupé. Ugyanis a Peugeot 3008 egy családi autó, ami rendkívül erős. Viszont én nem ezt szerettem benne a legjobban.
Kezdhetném azzal a cikket, hogy a Peugeot 3008 és a Opel Grandland X azonos alapokra épül és Peugeot konszern márkái közül szintén szoros a kapcsolat a Citroen C5 Aircrossal és a prémium DS7-tel is. De kár ebbe az utcába besétálni, hiszen annyira más a Peugeot, hogy semmi, de semmi értelme a márkatársakkal hasonlítgatni. A 3008 merőben más formai hangulatot teremt és bár lehet túlzásnak hangzik, de új dimenziót nyit a vezetési élményben.
Ilyen kijelentés egészen biztosan indoklást kíván, de mielőtt ez tenném, pár szót mindenképpen ejtenék a meghajtásról. A Peugeot 3008 plug-in hibrid összteljesítménye 300 Le. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az akkumulátor fel van töltve, akkor az első és hátsó kerekeket meghajtó villanymotorok és az 1,6 literes, 200 lóerős turbó benzines motorok együttesen erre képesek. Azért ez nem semmi! Ez a teljesítmény pedig jelenleg a legerősebbé teszi ezt az autót a kínálatban.
Az adat persze becsapós, hiszen nem állandóan képes erre, csak azon nagyságrendileg 38-40 kilométer alatt, ameddig a töltöttség kitart. Ekkor persze fantasztikus az élmény és kiváló minden menetdinamikai tulajdonság. A két villanymotornak hála, még négykerék hajtást is kapunk.
Van nekem ebben az egészben némi ellentmondás, ugyanis a plug-in hibrid az értelmezésem szerint akkor és azoknak ideális, akik elsősorban városban közlekednek. Itt ugyanis kis távolságok megtétele esetén kizárólag vagy nagyrészben elektromos hajtással tudnak közlekedni. A fogyasztás 1 -1,5 liter és a környezetet sem terheljük a felhasználás helyszínén. Nem kell kompromisszumot kötni, mint egy tisztán elektromos autó esetében, hiszen, ha kifogy a kakaó, a benzinmotorral korlátlan szabadságot kapunk. Így sem lesz katasztrófa a fogyasztás, hiszen a 3008 6 liter alatti üzemanyag fogyasztással beéri.
Az ellentmondás számomra, hogy minek a városban 300 ló? Talán az összkerékhajtásra tudok esetet mondani, hogy jól jöhet néha, de előbbire túl sok értelmeset biztos nem tudok felsorolni. A plug-in által nyújtott plusz teljesítmény pedig Budapestről indulva valahol Martonvásár magasságában el fog tűnni. Tehát ez a kérdés és funkció számomra nem rentábilis befektetés, ha kizárólag teljesítményéhségből választanánk ezt az autót, ezzel a motorral. Meggyőző érvet gazdasági oldalról sem tudok felállítani, de a racionalitáson túl rengeteg egyéb érv is létezik. Például a környezettudatosság kifelé való mutatása, a modern technika szeretete vagy éppen a parkolócédula vásárlása iránti pusztító gyűlölet.
A mostani cikkem viszont nem ítélkezésről szól, se nem annak megítéléséről, hogy kinek miért ér meg 2-3 millió forint többletet ez a motorválasztás, hanem magáról az autóról, a fantasztikus teljesítményről és arról az autóépítési stílusról, amely a Peugeot valója és amely ehhez a kivitelhez, formához illik talán a legjobban.
A 3008 kívülről is lényegesen mutatósabb lett, mint elődjei. Kifejezetten tetszetős az oroszlánkarmokat szimbolizáló LED-es fényszóró elől és hátul. A krómozott csíkkal elválasztott öv-vonal, mely fölött a fekete oszlopok és tető légies hatást kelt. Minden pontjában divatos crossover, amely kívülről is jól láthatóan prémium.
Az igazi különbség viszont bent van az utastérben. Mintha egy UFO-ba ülnénk bele: van itt háromdimenziós műszerfal, középső, vezető felé fordított kijelző, amely alatt néhány fontos funkciót direktben vezérlő krómozott kapcsolók és gombok találhatóak, valamint egy nyolcfokozatú automata váltó. A vezetőülés az egyik legkényelmesebb az összes közül, amelyben valaha ültem. Pont jól tart, pont ott kemény és puha, ahol kell és remekül beállítható a pozíciója. A kormány a szokásos Peugeot módon rendkívül kicsike. Fölötte, mögötte úgy látjuk a különleges műszerfalat, hogy egyetlen millimétert sem takar be, így head-up displayre nincsen szükség. A kis méretű kormánynak hála a 3008-as gokarthoz hasonló érzéssel vezethető. Finom, apró mozdulatokra is remekül reagál, elképesztően komfortos. Imádtam.
Apró rekeszekből és tárolókból sincsen hiány, bár elbírt volna még egy két kütyütartót az autó, ha már családi crossovernek hívják. A hátsó üléssor is megfelelő lábtérrel rendelkezik és hasonló módon kényelmesek az ülések itt is. A csomagtér viszont inkább közepes, mint nagy. A töltőkábel elfért a csomagtérszintet elválasztó lap alatti rekeszben, így előny, hogy ez további helyet nem foglal el. A 220V-os töltőt szerintem értelmetlen magunkkal hurcibálni, hiszen az jellemzően az otthoni töltéshez szükséges, de ha azt is magunkkal akarjuk szállítani, akkor az előbb említett rekesz bizony nem elegendő.
A töltéssel kapcsolatban fontos információ, hogy otthoni feszültségről is feltölthető 7-8 óra alatt az autó, amely ideális a napi használat során. Úgy vélem, hogy ennek hiányában – mármint az otthoni töltés lehetősége – én nem futnék neki plug-in hibrid vásárlásnak, mert az utcai töltő használata nem mondhatni napi szinten ideálisnak. A hatótáv miatt pedig egy plug-in hibridet, így a 3008 PHEV-t is, szinte folyamatosan, napi szinten tölteni kell. Kivétel persze, ha a munkahelyünkön van töltő, mert az is megoldás lehet.
A Peugeot 3008 PHEV az egyik legjobb autózási élményt adta az utóbbi időben. Valóban rajongtam érte. Az viszont kérdés, hogy az imént leírt okok miatt választanám-e ezt a motort. De ez mindenképpen egyéni körülmény és preferencia kérdése. Az autó önmagában csodálatos, a CO2 kvóta és szabályozás miatt pedig logikus, hogy az alternatív hajtásoké a jövő.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Kommentek