Kamiq vs. Scala
A fehér sarokban az 1.0l-es 3 hengeres 115 Le-s motorral és manuális váltóval szerelt Kamiq, a piros sarokban pedig az 1.5l-es 4 hengeres (bár a fogyasztás csökkentése miatt 2 hengeres üzemmódban is működni képes) 150Le-s automataváltós Scala. Melyik fog győzni, kit érdemes választani? Bízom benne, hogy a következő összehasonlító tesztből kiderül.
Az eredeti elképzelésünk az volt, hogy az azonos alapokra épülő Scalat és Kamiqot hasonlítjuk össze azonos felszereltség mellett, de a végén úgy alakult, hogy a motorok és a felszereltség is különböző lett. Ez persze az eredetei elképzeléstől nem tántorított el bennünket, sőt kibővítette a lehetőségeinket. Így nem csak azt tudtuk alaposan vizsgálni, hogy van-e és ha igen, milyen különbség a méreteiben közel azonos autók között, hanem azt is, hogy milyen lehetőségeket ad az extra lista. Ez utóbbival pedig valószínűleg kevesebbet törődtünk volna, ha nem így alakul a helyzet. Pedig óriási hiba lett volna ezzel a körülménnyel nem foglalkozni. De ennek részleteivel kicsit később.
A Scala 1 évvel ezelőtt mutatkozott be, és arra hivatott, hogy a Fabia és az Octavia között elhelyezkedő mérettartomány űrjét betöltse. A Skoda ugyanis már évek óta nagyobb méretű autókat készít, mint ami a konszernen belüli azonos autók, így fordulhatott elő az, hogy az Octavia messze túlnőtte a Golfot. A Scala tehát az így keletkezett rést tölti be, így kimondható, hogy a Focus, vagy éppen az Opel Astra közvetlen versenytársa. Tekinthetnénk a Rapid utódjának is, de nehezen lehetne összehasonlítani a két modellt, hiszen azon kívül, hogy szélesebb és hosszabb nála, az alkalmazott technológiák, belső terének minőségi kidolgozása messze túlmutat azon. Helyes gondolat volt, hogy új névvel jelent meg a piacon a modell, mert egy kategóriájában más, magasabb szintet képviselő autóról van szó. Formájában, kidolgozottságában és számos elemében a Skoda következő generációinak jegyei találhatóak meg a Scalan. Gondolok itt az első vagy hátsó lámpatestekre, hűtőmaszkra, vagy éppen a belső térben használt elemekre. Az, hogy USB kimenetek helyett USB-C kimenetekkel rendelhető kizárólag az autó, meglátásom szerint talán túlságosan is előremutató. Átalakító nélkül ugyanis a ma használt mobiltelefonok és egyéb kütyük közül nagyon-nagyon kevés, ami így közvetlenül csatlakoztatható.
A Kamiq-ot a Scalahoz képest pár hónappal később mutatták be, forgalmazása pedig csupán idén szeptember-októberben kezdődött. A nevével kapcsolatban el tudom képzelni, hogy komoly dilemma lehetett a Skoda háztáján. Mivel a magasságán kívül szinte azonos a Scalaval, simán el tudom képzelni, hogy felmerült a Scala név valamilyen formában való megtartása a névben. A másik lehetőség, hogy a Skoda cross-over nevekhez híven egy k-val kezdődő és q-ra végződő nevet kellett találni. Ahogy a helyzet mutatja ez utóbbi győzött, és azt gondolom, hogy ez jobb is így. A Scalanál egyébként a Kamiq rövidebb 12 cm-rel, mely méretkülönbséget elsősorban a csomagtér méreteinél fedeztünk föl. Nem lett így sem kicsi a megmaradt hely, ugyanis 400l, szemben a 467l-es Scala csomagtartóval.
A Kamiq, híven a cross-over kivitelhez, egyébként 5cm-rel magasabb, mely különbség ellentétben a hosszirányú méretkülönbséggel, nagyon jelentős, érezhető különbség, mind a hasmagasságnál, mind a belső fejtér esetében. Természetesen ettől az autó nem lesz terepjáró (nincs is 4 kerék meghajtási opció), de kényelmesebben veszi a városi akadályokat és kényelmesebb beszállást eredményez az üléspozíciója miatt. Ránézésre az előbb említett magasság különbségen kívül az első fényszórók, lámpák jelentik a legszembetűnőbb eltérést. A Kamiq-nak osztott fényszórója van, míg a Scala esetében egyetlen búra alá került miden fényforrás .
A fentiektől eltekintve mondhatjuk, hogy a VW T-Cross-szal illetve a Seat Arona-val közvetlen rokonságban lévő Kamiq, a Scala megemelt változata.
Első gondolatom az volt, mielőtt kipróbálhattam volna a két típust, hogy a mostani „csináljunk mindenből cross-overt” trend alapján megoldás lehetne, hogy az árlistán a bőséges Scala opciók között az egyik a cross-over változat lehetne, csakúgy, mint például az automataváltó.
A fenti gondolat azonban azonnal szertefoszlott, amikor alaposan próbára tettük a két járművet. Bár megjelenésükben és főleg a beltérben rengeteg a közös vonás, de a vezetési élmény teljesen más a két autóban, és ezt nem azért gondolom, mert más-más felszereltségű illetve motorizáltságú autókról volt szó.
Egy viszont biztos, az emelt hasmagasságért és a divatosabb megjelenésért körülbelül 270.000 Ft felárat kell fizetni.
A tesztben szereplő két autó képletesen egymással szemben szállt ringbe, de valójában ennél sokkal fontosabb és nagyobb kihívás volt a Skoda célja. Nem sok autó található ugyanis a piacon, és ebben a méretkategóriában pedig egyetlen egy sem, ahol ilyen mértékben variálható a felszereltsége egy típusnak. Alaphelyzetben a műszerfal hagyományos analóg, de rendelhető digitális változatban is. Ugyancsak elérhető az összes napjainkban elérhető vezetéstámogató rendszer, mint az adaptív tempomat, sávtartó automatika, vészfék asszisztens, fáradságérzékelő szenzor, hegymenet asszisztens vagy a holttér figyelő rendszer. Kérhetjük az autót napfénytetővel, vagy akár teljes üvegtetővel. A mobiltelefon akár tükrözhető a központi kijelzőre, mely méretében az igénynek és a pénztárcának megfelelően több méretben is elérhető. Sőt, az eddig csak presztízs márkáknál alkalmazott, vezeték nélküli mobil telefontükrözés is elérhető. Olyan technológiák elérhetőek a modelleknél, mint a fékenergia visszanyerés lehetősége, vagy az okostelefonunkkal való összeköttetés, melynek segítségével akár távolról kinyitható/bezárható az autó, vagy éppen a parkolásának a helye is pontosan meghatározható. Természetesen az előbbi felsorolás csak egy kivonata a megannyi funkciónak, amely az autókhoz rendelhető.
A motorválasztékban nem egyforma a rendelési lehetőség. Amíg a Scala elérhető 1.6l-es 115Le-s dízelmotorral, addig a Kamiq csupán benzinessel rendelhető. Ahogy a cikk elején írtam, mi a két különböző benzines motort tudtuk kipróbálni. (1.0l-es benzinesből van egy 95Le-s változat is, mely a belépő modell esetén elérhető). Tapasztalatom alapján az 1l-es 115Le-s változat is remekül viszi a karosszériát, normál használat esetén pedig egyáltalán nem volt érezhető, hogy ez a motor csupán 3 hengeres. Simán, gond nélkül és egyenletesen járt. Természetesen az 1.5l-es sokkal dinamikusabb a kisebb motorhoz képest. Ami meglepő volt, hogy a fogyasztása utóbbinak kedvezőbb volt, mint a kisebb köbcentis változatnak. Vegyes használat mellett 6,3l-t mértünk, míg a 3 hengeres motor 7,1-7,2 között fogyasztott átlagban. Viszont utóbbi esetében nagyon jelenetős volt a szórás. Autóúton 80-90-es tempó esetén sikerült 4,3l-es fogyasztást is elérni. Autópályán viszont 8l fölötti volt az átlag.
Hogy a piros Scala, vagy a fehér Kamiq nyerte a csatát? Erre sajnos nem tudtunk választ adni. Ahány ember, annyi ízlés. Én például nem követem a divatot és kevéssé kedvelem az emelt autókat a hagyományos felépítésűekhez képest. A környezetem egyes tagjai viszont mindannyian mások, különböző ízléssel, mint ahogy általában az emberek. Sokan részesítik előnyben a magas felépítésű autókat, mely jobb belátást enged a forgalomban, kevésbé kell velük odafigyelni az apróbb úthibákra. Éppen ezért ők a Kamiq-ra szavaztak.
A szerencse, hogy a két új Skoda modell, szinte minden igényre választ tud adni. Így a győztes az, aki a felszereltség által nagyon jól variálható modellek közül választ egy olyat, amely igazán hozzá passzol.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Kommentek