Még most is azt kérdezik tőlem, hogy mi ez? A DS márka újnak számít, hiszen csak pár éve történt, hogy a PSA csoport úgy döntött, hogy a Citroen DS kivitelből külön márkát farag, mégpedig a luxus szerelmeseinek. Tudjuk, hogy ott van a Dior, Louis Vuitton, Hermès, Cartier, Jean-Paul Gautier és még sorolhatnám végtelenségig a francia divat és luxusmárkákat, de autóban ez még ismeretlen fogalom.

Pedig el kell engedni azt, hogy presztízs modellje csak a németeknek, angoloknak, esetleg japánoknak lehet. Számomra ez nem kérdés, a franciák értik, történelmileg bizonyítottan tudják, hogy milyen fából terem a fényűzés. Ennek pedig ékes bizonyítéka a DS7, amely természetesen már plug-in hybrid változatban is elérhető. Ezt a változatot pedig E-Tense-nek keresztelték.

Biztos elfogultsággal fognak engem vádolni, de nagyon kevés ponton találnék fogást ezen az autón. A Mercedes, BMW és Audi által uralt SUV kategóriában olyan egyediséget, jó értelemben vett új színt tettek le a Peugeot-Citroen mérnökei/tervezői az asztalra, amely nagyon-nagyon hiányzott. Azoknak készült, akik nem kell magyarázni, hogy mi a stílus. Egyedi és mással nehezen összehasonlítható karaktert kapunk a DS-sel. Kisebb testvérével, a DS3-mal szemben kevésbé extravagáns. Megtartva a DS fő karakterisztikáját, visszafogottabb és bárki számára sokkal jobban emészthető.

Járt nálunk már a Peugeot 3008 PHEV és az Opel Grandland X plug-in változata is, de ez egyáltalán nem jelent semmit abból a szempontból, hogy egy pillanatig is megismerhettük volna a DS7-et. A meghajtás és az alapok valóban azonosak, de körülbelül ugyanúgy, vagy még jobban el van rejtve ez a rokonság, mint egy Audi A3 és Seat Leon esetén. A DNS-ük ugyan azonos, de annyira más a „neveltetés”, hogy teljesen más karakter, autó, de tovább megyek, világ született a DS7 Crossback esetében.

Méretei alapján kényelmes városi autónak is megfelelő, hiszen 4,57 méteres hosszával egyáltalán nem kezelhetetlen a zsúfolt belvárosban sem, de tökéletes hosszú utakra, családi autónak egyaránt.
A DS márka egy folyamatos játékosságot, visszatérő szimbólumokat rejt minden részletében. A háromszögekből összeállított DS felirat részleteit, a befoglaló formákat számos helyen fel tudjuk fedezni. A nagy, fekete méhsejtmintás hűtőrács befoglaló króm díszítésében, a különös gondossággal megtervezett LED-mátrix fényszórók mintázatában, a hátsó lámpatestek éles vonalai között és az autó belső terében megannyi helyen. Lehet szeretni, lehet utálni, de érzelmek nélkül elsétálni mindezek mellett teljesen lehetetlen. Ha pedig a lámpatesteket említettem, akkor azért muszáj kimondani, hogy szebbre és jobbra sikerült fényforrásokat eddig egyetlen autónál sem láttam. 
Sokan vannak, akik nem értik, hogy mi értelme van kiadni sokszoros összeget egy designer márkáért. Minek fölöslegesen egyetlen logó, pár elegánsan elhelyezett, de akár funkció nélküli varrás miatt kidobni rengeteg pénzt. Akik így gondolják, azoknak nem ajánlom a DS-t. Aki viszont szeret különbözni, aki számára az autó az önkifejezés egyik fontos eszköze, az valószínűleg hazatalált.

Amit a külső visszafogottság takar az nem más, mint a pazar beltér. Nyoma sincs a visszafogottságnak. A belső tér telis-tele van egyedi megoldásokkal, kiváló minőségű anyagokkal. A bőrborítás ki lehet jelenteni, hogy hibátlan. Rendkívül puha, tökéletes és minőségi. A PSA itt látszik, hogy komolyan gondolta, amikor presztízsnek titulálta a DS-t.  Ahogyan a Mercedesek középkonzolját egy svájci óra az IWC Schaffhausen ékesíti, addig egy DS belsejében a francia luxusóragyártó B.R.M. óra libben fel a gyújtás bekapcsolását követően. Az egyáltalán nem szerény árcédulával rendelkező órákat gyártó manufaktúra több szempontból is izgalmas. Egyrészt komoly autó-motorsport alapokkal rendelkezik, másrészt hasonlóan „fiatal” márka, mint a DS.
A belső tér kidolgozása minden részletre kiterjedt és nemcsak az első utasok kényelmére gondoltak, hanem a hátul helyet foglalókéra is. Szimpatikus, hogy a kardán nem foglal el helyet a belső térben, így a hátul, középen utazó lába is kényelmesen elfér. A lábtér is megfelelő, ugyanúgy, mint a fejtér. Amire talán nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni, az az ülőlap hossza. Ugyanis hátul ez viszonylag rövid, vagy a dőlésszöge nem tökéletes, mert nem nyújtott megfelelő alátámasztást a lábamnak. Az ajtók kárpitozását nem csak a felső részeken oldották meg, ahol jobban látható, hanem az ajtózsebek is be vannak vonva szövettel, így nem kocog semmi, amit ide helyezünk el.

A vezető és a mellette ülő kényelme kritika nélküli. A középkonzol ékessége a hatalmas monitor, amelyen a PSA által használt rendszer fut, persze grafikailag némiképpen déeszesítve. A műszerfal szintén teljesen digitális. Pontosan, jól leolvasható információkkal, éjjel látó kamera funkcióval kiegészítve és olyan grafikával, amelyről ugyancsak a nem tucat kifejezés jut az eszünkbe.
A DS belső terében az a remek, hogy semmi sem olyan, mint ahogyan azt más autóban megszokhattuk volna, de mindezt úgy alakították ki, hogy pillanat alatt meg lehet szokni a kezelők helyét, egyedi formáját. Az ablakemelők gombja például a középkonzolon a 8 fokozatú automataváltó jobb és baloldala mellett kapott helyett egy erőteljesen extravagáns megjelenésben.

Az autó meghajtásáról a korábban már megismert 300 lóerős hybrid rendszer gondoskodik. A plug-in meghajtás erőteljes gyorsításokat képes produkálni, így akár 5,9mp-es sprintre is képes a 7-es. De érdekes módon nem ez a képessége, amit vágyik az ember kihasználni. Jó érzést ad, hogy a termetes autó erre is képes, és jónéhány aszfalthuligánt gond nélkül ott tudunk hagyni, ha akarunk. Viszont nem akarunk, mert minek. Inkább hallgatjuk a 14 hangfalas Focal hi-fi által nyújtott tényleg kiváló minőségű zenét. Éppen ezért sokkal többet volt a driving mode kapcsoló comfort állapotban, mint sportban.

A csomagtartója a DS7-nek rendkívül tágas maradt, annak ellenére, hogy az utastérben egyáltalán nem spóroltak a helykínálattal. Remek megoldás a kétszintű csomagtér. A felső szint pontosan egyvonalban van a lökhárító adta szinttel. Ez alatt pedig egy plusz tér található kisebb holmik szállítására, vagy akár a kalaptartót is ide tudjuk betenni, ha éppen nagyobb csomagot szeretnénk szállítani. A plug-in változat még egy ennél is mélyebb zsebet is tartalmaz. Ide tudjuk tenni a töltőkábeleket.

A tisztán elektromos hajtást egy 13,2kW akkumulátor támogatja. Ennek segítségével cca. 50km-t tudtunk megtenni tisztán elektromos üzemmódban. Ebből is látszik, hogy nem mondható gazdaságosnak energiahatékonysági szempontból (átlag villanyautó 15kW körül fogyaszt 100km-en). Másfelől pedig egy átlagos, tisztán városi közlekedésre elég a napi 50km.
Biztos le lehetne mérni, hogy pontosan hány perc alatt lehet utcán, vagy gyorstöltőn feltölteni egy plug-int, de a l’art pour l’art gondolatokat a franciákra hagyom. Hiszem ugyanis, hogy a napi gyakorlatban plug-in hybrid autót utcán senki sem tölt rendszeresen. Ahhoz túl kevés hatótávot kínál. Ennél sokkal életszerűbb az a megközelítés, hogy este otthon feltöltjük az autót és maximum akkor töltjük napközben, ha erre a munkahelyünkön lehetőség van. Ezeken a helyeken pedig szinte biztosan parkol 5-10 órát az autó, amely idő alatt akár 220V-ról maximumra lehet tölteni. Az utcai töltést pedig hagyjuk a tisztán elektromosok játékának.

Nem meglepő, hogy egy híres francia, Georg-Louis Buffon tollából származik az idézet: „a stílus maga az ember”. A DS pedig maga a stílus. A stílus, amely nagyon belopta magát a szívembe.

• ds7

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!