Parádés Picanto – Kia Picanto teszt IV. rész

Tipikus szemléltetője annak, amikor a kevesebb néha több!

A Kia Picanto története viszonlyag régre nyúlik vissza. 2004-ben kezdték el gyártani a kisautót, három- és ötajtós hatchback kivitelek készülnek belőle. Tesztalanyom egy harmadik generációs változat volt, amit 2017 óta termelnek. A MOL Limo flottája minden típusból a legfrissebbet kínálja, így kétségek nélkül, boldogan ültem át egyik Picantóból a másikba.

Sokan a Hyundai i10-eshez hasonlítják ezt a modellt, ami érthető, hiszen a két kisautót könnyen össze lehet téveszteni, valamint néhány erőforrást is kölcsönkért a Kia a szintén koreai vállalattól. Emellett bizonyos helyeken Kia Morningként is emlegetik. A Kia nem szégyelli bevallani, hogy egy modell megalkotásakor vagy annak ráncfelvarrásánál a vásárlói adatokra és visszajelzésekre hagyatkozik. Ez annyit jelent, hogy például amikor 2017-ben megjelent ez az új generáció, akkor a bemutatón elhangzott, hogy a Picanto vásárlóinak több, mint 60%-a nő. A Picantót nem mondanám kizárólag női autónak, sokkal inkább csak elsősorban annak. A vállalatnál úgy döntöttek, a sminktükröt jobb megvilágítással látják el, ezzel is kedveskedve a lojális vevőknek. Még abban az évben, 2017-ben bemutatták a modell sportosabb verzióját, a Picanto GT Line-t, amelyből megmondom őszintén, egyet sem láttam az utakon, de abból kiindulva, hogy a hagyományos Picantóban is pozitívan csalódtam, szerintem a GT Line sem szomorítana el. Mindig óriási élvezettel próbálok ki egy erőteljesebb városi kisrakétát!

Mi az, amit a legjobban imádtam a teszt során? A válasz egyszerű. Ha letöltötted a MOL Limo applikációt, regisztráltál és soron követted a pontokat, amiket a teszt legelső részében leírtam, akkor elég csak megnyitnod az alkalmazást, ott pedig egy érintéssel rá tudsz szűrni az adott típusra, amit keresel. Rányomtam a Picantóra, és nem viccelek, a főváros szinte minden sarkán lehetett belőle találni egyet. Ez minden alkalommal így volt, amikor kibéreltem a típust a MOL Limótol, melyet te is megtehetsz 68 forint/percért. Nem véletlen, ugyanis a Kia Picanto a flotta leggyakoribb tagja!

A kisautó orrán a hűtőmaszk ketté van osztva, a fényszórók felfelé ívelnek, ezáltal morcosabbá vált a megjelenés. A lökhárító két oldalán a nappali menetjelző és a ködlámpa látható, a GT Line verziónál ez például nem lámpatesteknek, hanem egy-egy kis beömlőnek ad otthont. Az alap fényszórókra nem lehet panasz, bár nem LED-esek, de sötétben is kifejezetten jó világítást biztosítanak.

A beltérben egyes egyedül egy dologgal nem számoltam, az pedig az, hogy menet közben nem lehet csatlakoztatni az okostelefont a Bluetooth kihangosítóhoz, hacsak egy piros lámpánál P-be rakva gyorsan el nem intézed azt. Ez az összes többi Kiában így volt, amiben korábban ültem. A manuális klímakapcsoló és a hagyományos, gombos, nyomkodós fejegység a középkonzolon kifejezetten tetszett, visszarepített a régi szép időkbe, amikor nem mindent az ujjunkkal kellett tapizni. A klímakapcsoló alatt egy USB és egy AUX bemenet is helyett kapott, egyel lejjebb pedig egy tágas rekesz helyezkedik, ami akár két pohárnak és egy telefonnak is elegendő helyet biztosít. A középkonzolon egy picinyke lámpa kukucskál kifelé, ami piros színnél azt jelzi, hogy elhagytad a Limo zónát, ha pedig zöldre vált, az autó is mondja közben, hogy visszatértél a zónába. A multifunkciós kormány finom tapintású és könnyen kezelhető. A csomagtér kapacitása nem a legnagyobb a maga 255 literével, viszont a kategóriában egyáltalán nem számít ez kevésnek. A parkolást a hátsó tolatóradarok könnyítik. A Picanto motorterében a Kia 1,0 literes, háromhengeres szívó benzinmotorja duruzsol, aminek 67 lóerős teljesítménye és 95 Nm-es csúcsnyomatéka elsőre kevésnek hangozhat, ám aggodalomra semmi ok! Az autó teljes hossza a 3,6 métert sem éri el, súlya pedig egy termetesebb sofőrrel sem haladja meg az 1,000 kilogrammot, így nincs szükség nagy erőre a karosszéria mozgatásához. A harmadik generációs Kia Picantót ötfokozatú manuális és négyfokozatú automata váltóval kínálják. Elérkeztünk a cikk címének kifejtéséhez, ugyanis azon belül, hogy maga a típus parádés, ezt nyilvánvalóan többnyire vezethetőségének köszönheti. Bármikor, amikor teljes gázzal mentem, a kiskapacitású motor, ami 7 ezres fordulatnál tilt, hatezerig pörgött, megnevettetett és csak utána váltott át a következő fokozatba.

Tesztelésem során a MOL Limo flottájának összes kisautóját kipróbáltam, ezek közül talán a Smart EQ elektromos verziók és a szintén elektromos Volkswagen e-up! tetszett a legjobban, de mindezeket holtversenybe helyezném a Picantóval! A Hyundai Kona electric egy teljesen más kategória, szabadidő-autós adottságainak köszönhetően akár kirándulni is el lehet menni vele egy bérlés alkalmával. Tarts velem a továbbiakban is, hiszen csak most kerülnek majd a kezeim közé a flotta prémium nagyágyúi! Hasonló jellegű tesztcikkeket olvashatsz a következő hetekben a Mercedes A-osztály-ról, CLA-ról, CLA Shooting Brake-ről és a BMW i3-ról.